Pál, KATA, Péter, és még sokan mások

Vannak, akik legális adóelkerülésnek tartják, de foglalkoztatási oldalról tekintve, akár egy merészen atipikus munkavégzési formának is felfogható a katázás.

A Eurosat 2018-as adatai alapján az Európai Unió munkavállalóinak mintegy 14%-a önmaga foglalkoztatója. Magyarországon az egyéni vállalkozók aránya az európai átlag alatt van a maga 10%-val.A KSH mintegy félmillió magyar egyéni vállalkozót tart nyilván - egyelőre még, hiszen a tendencia egyértelműen növekvő: 2019-ben még csak 531 ezren voltak, 2020-ra viszont már 559-re nőtt a számuk, ami azt jelenti - az Opten céginformációs adatbázis szerint - hogy 2020-ban, 15 év után újra (!), több az egyéni vállalkozó Magyarországon, mint a társas vállalkozás. Amit alátámaszt az Amway Globális Vállalkozói Jelentés 2020 (AGER) jelentés, amely szerint a magyarok fele (49%) szívesen indítana vállalkozást, és ugyanennyien (51%) gondolják úgy, hogy képesek is lennének rá. Az önálló vállalkozás indításának legfontosabb motivációja a hazai adatok szerint pedig az, hogy saját magunk főnökei lehetünk (75%), valamint hogy azzal foglalkozhatunk, ami leginkább a szenvedélyünk (69%).

Ami nem is csoda, mert – bár még messze nem érjük el az önfoglalkoztatásban élen járó, egyébként „nem túl stabil” gazdaságú országokat, mint Görögország (30%), Olaszország (22%) vagy Lengyelország (18%) – Magyarországon különösen „megéri” önfoglalkoztatónak lenni, pláne, ha az adott egyéni vállalkozó a KisAdózó vállalkozások Tételes Adóját fizeti, azaz katázik. A mikrovállalkozások között messze a KATA a legnépszerűbb adózási forma, 2019 januárjában 311 ezer, 2022 első félévére pedig már 450 ezer hazai vállalkozás választotta ezt, egyrészt az "alacsonysága", másrészt az "egyszerűsége", harmadrészt a "kiszámíthatósága" miatt.

A KATA „mindössze” havi 50 ezer forint (évi 600 ezer forint), egyösszegű adóterhet jelent, amely évi 12 millió forintos bevételt mentesít további, az államnak folyósítandó, kötelező, vissza nem térülő, ellenszolgáltatási nélküli, pénzbeli transzferek - vagyis egyéb adók - alól.

Jellemzően szolgáltató típusú vállalkozók, taxisok, fodrászok, könyvelők, ügyvédek, szerelők, karbantartók, biztosítási ügynökök, művészek, újságírók, óraadó tanárok, futárok, sofőrök, gondnokok, pályázatírók, tanácsadók, coachok, informatikusok, műszerészek katáznak, de a sor hosszan folytatható! Mivel a katázás mind a foglalkoztatók, mind a munkavállalók számára rövid távon jobban megéri, mint a normál, bejelentett munkaviszony, így egyértelműen ebbe az irányba mozdult el a munkaerő-piac, illetve a foglalkoztatás. A katáztató foglalkoztató, alacsonyabb költségszinten tudja tartani a működését, a katázó munkavállaló pedig magasabb nettó havi bevételre/jövedelemre tehet szert. A hosszabb távú, negatív hatásoktól, mint például az alacsony nyugdíj-megtakarítási szinttől pedig sok katás, kissé felelőtlenül, de eltekint...

Csak összehasonlításképp: 40 teljes évnyi szolgálati idő után egy minimálbéres (a 80%-os nyugdíjszorzó alkalmazásával) 85 600 Ft nyugdíjat kapna. Ehhez képest egy 40 évig katázó egyéni vállalkozó (havi 50 000 Ft befizetése esetén) mindössze 42 700 forint körüli nyugdíjra lenne jogosult. 

Ezek után, persze, nem meglepő, hogy szélesedik azon tevékenységek listája, amelyeket korábban munkakörként, normál foglalkoztatás keretében tipikus (bejelentett) munkavállalók láttak el, de újabban vállalkozók (katás önfoglalkoztatók) szolgáltatásként vagy megbízásként végeznek el, azaz a katázás, a munkaviszony - pontosabban a munkaviszonnyal járó magasabb járulékteher - kiváltásának egyik eszközévé vált: 

• a Pénzügyminisztérium el is kezdte piszkálgatni a katásokat 2020 elején, mert azt észlelték, hogy az elmúlt másfél évben regisztrált katások több mint 40 %-a, - egyes szektorokban akár több mint fele - munkavállaló volt a katás foglalkoztatásukat megelőzően
• De beszédes, hogy a néhány cégnek számlázó katások száma az elmúlt időszakban másfélszer gyorsabban növekedett, mint a közvetlen lakosságnak értékesítő katás szolgáltatóké)
• 2022. májusában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke 20-30%-ra becsülte a katás adózású foglalkoztatással visszaélő vállalkozók arányát.

2021 január 1-től  az ugyanazon megbízótól származó, 3 millió forintot meghaladó összeget (a jelenlegi évi 12 millió forint összeghatárt radikálisan csökkentve) 40 %-os különadóval sújtanák a fix összegű adóterhen felül, amelyet a kifizetőnek kell megfizetnie (amit azonban várhatóan a kifizető érvényesíteni fog a szerződött összegben). Továbbá ha a katás vállalkozás olyan partnernek számláz, akivel kapcsolt viszonyban áll - például testvér vagy szülő cége - már az első forinttól 40 százalékos különadó terheli a kifizetőt. És megszűnt a többszörös katázás lehetősége is: mindenki csak egy vállalkozásban lehet katás.

Így az önkényesen, az előírt, illetve szükséges feltételeknek nem megfelelően katásított munkakörök, tevékenységek, szolgáltatások egy adóellenőrzés és/vagy munkaügyi felülvizsgálat során könnyen vissza- vagy átminősítésre kerülhetnek és a be nem fizetett adók, járulékok, illetékek, valamint nem kevés pénzbeli büntetés megfizetésére kényszerülhet, sőt adott esetben még komolyabb jogkövetkezményre is számíthat mind a katáztató munkáltató, mind a katázó munkavállaló.

KATA, tehát, rendkívül vonzó üzlet-társ, de kockázatos és kissé csalfa biznisz-partner is egyben, amely sajna nem olyan szép, mint amilyennek első blikkre tűnik!