Tessék felébredni!
A Deloitte 2023-as felméréséi eredményeiből az derül ki, hogy a magyar munkavállalók 57 %-a munkahelyváltáson gondolkodik, minden második válaszadó egy éven belül, minden ötödik pedig már a következő három hónapban otthagyná jelenlegi állását (leginkább, azok, akik kevesebb mint 2 éve dolgoznak aktuális munkahelyükön). A váltás oka – a közhiedelemmel ellentétben - nem elsőssorban a bérinfláció, illetve a bér-ár spirál, hanem a rugalmas munkavégzés lehetőségének biztosítása (a felmérést kitöltők 40 százaléka akár a fizetése egy részéről is lemondana, ha rugalmasan választhatná meg a jövőben, hogy honnan dolgozik, a válaszadók közel fele pedig erősen elgondolkodna, hogy felmond, ha több napot kellene kötelezően bejárnia a munkahelyére).
A Grafton Recruitment 2023 első negyedéves átfogó felmérése szerint a pénzintézeti dolgozók körében (a bankszektorban!) 70%-os a váltási hajlandóság, amely mögött a szektor konzervatívsága (munka-magánélet egyensúly, rugalmas munkarend, home office munkavégzés, illetve az ezekkel összefüggően a bér nagysága (ár-érték aránya), pontosabban annak nem megfelelő volta áll.
Az Employer Brand Research Hungary 2019 kiadványban szereplő elemzés szerint, a magyar munkavállalók 23%-a (azaz minden negyedik-ötödik dolgozó!) munkahelyet váltott, további 34% (minden harmadik munkavállaló) pedig az elkövetkező egy évben belül szándékozik céget cserélni. Ha ezt a két számot egy merész matematikai húzással összeadjuk, akkor éves viszonylatban a magyar munkavállakók több mint fele érintett/potenciális fluktuáló (job jumper). Ráadásul a magyar szám nem kicsit (21/26%-kal) rosszabb, mint az európai adat...
Az OECD 2023-as munkaerőpiaccal foglalkozó tanulmánya szerint a munkahelyi túlterheltségből (fizikai igénybevétel, munkaintenzitás, rugalmatlan munkaidő) adódó munkavállalói rossz egészségi állapot, a mozgásszervi, szív- és érrendszeri, valamint a mentális betegségek, mint például a stressz, a munkaerő-piaci fluktuáció egyik fő mozgatórugója. 2019-es adatok szerint a 35-44 éves munkavállalók 20 %-a, az 50-64 éves munkavállalók 25%-a hagyta ott jelenlegi munkahelyét – és gyakran nem is tér oda vissza többet – ezen okból.
A HR Evolation felmérése is kedvezőtlen irányba tartó fluktuációs trendeket támaszt alá. Évről évre nő a fluktuáció szintje Magyarországon: 2016-ban "még csak" 31% volt, 2017-ben 33%, 2018-ban 36%, 2019-ben pedig már 41%-os átlagos fluktuációval kell szembenézniük a hazai vállalkozásoknak. A munkavállalók elvándorlása a munkaviszony első három hónapjában a leggyakoribb, az új belépők akár 20%-a is kiléphet ebben az időszakban, de magas (16%-os) az 1-3 éves munkaviszony után az őket foglalkoztatókat elhagyók aránya is.
Jó reggelt, kedves foglalkoztatók, tessék felébredni!
Mert ezeket a trendeket a munkaerő-piaci - a profession.hu álláskeresési - adatok is visszaigazolják. Annak ellenére, hogy úgy tűnik elérte a betöltetlen álláshelyek számának növekedése a tetőpontját (a vendéglátás, az oktatás és a bankszektor kivételével, gyakorlatilag minenhol máshol, az építőiparaban, a szállítmányozásban, a logisztikában, a gyártás-termelésben csökkenek a feladott álláshirdetések), az álláskeresések száma összességében 2019-ben 9 %-kal nőtt a 2018. évihez képest, de a jelentkezőkből csak közel annyi akadt, mint egy évvel korábban!
Vagyis, aki váltani akar, az nagyon akar váltani! (és munkavégzés helyett, nagy eséllyel, álláskereséssel tölti a munkahelyen töltött idejét...)