A heti 40 óra túl sok(k)
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy a napjainkra általánossá vált 8 órás munkanap, 40 órás munkahét milyen hatással van a munkavállalókra. A HILDA (Household Income Labour Dynamics of Australia Survey) segítségével éveken át követték nyomon nagyjából 8.000 munkavállaló mindennapjait, beleértve a munkahelyen és az otthon végzett munkájukat, a munkakörülményeiket és munkafeltételeiket, valamint a fizikai és a szellemi egészségügyi állapotukat, sőt mindezek hosszútávú hatásait is elemezték. A kutatók végül arra jutottak, hogy a munkahelyi boldogság a munkaórákhoz viszonyítva egy fordított U-alakú grafikont ír le, vagyis azok, akik túl keveset dolgoznak - amelynek nullzérós változata a munkanélküliség, és ez, ugyebár, kimutathatóan komoly mentális problémákkal jár - haszontalannak érzik magukat (vagy nem keresnek eleget...) tehát elégedetlenné, boldogtalanná válnak. De a sok munka is - elsősorban a stressz és a fáradtság miatt - hasonlóan "ártalmas" és kimerüléshez, kiégéshez, végső soron boldogtalansághoz vezet. Az elemzés szerint az átlag munkavállaló számára a maximális heti munkavégzési idő valahol 39 óratájékán van (az egyéni tényezők, mint amilyen az alvásigény vagy az ingázás ideje, természetesen komolyan befolyásolja ezt az átlagértéket). A kutatás arra is rámutatott, hogy a nők – akik még napjainkban is sokszor egymaguk viszik a háztartást -, átlagosan heti 34 órányi munkahelyen eltöltött idő után érzik a fizikai tüneteket, míg a férfiak heti 39 óra elteltével. Ez azt is jelenti, hogy mivel a nőkre sokszor extra elvárások nehezednek, így nem várhatják el a munkáltatók, hogy minden nap hosszú műszakokban dolgozzanak, ez ugyanis ténylegesen csökkenti az elégedettségüket, a munkahelyükkel szembeni elkötelezettségüket, sőt veszélyeztetheti az egészségüket.
És ha már az ausztrálok "kidrítették" az ideális munkaidő maximális hosszát, brit tudósok (Brendan Burchell, a Cambridge-i Egyetem szociológusa és kutatótársai) a munka minimális időtartamát határozták meg mégpedig HETI 8 órában, amely érték jó összevág egy dolgozó ember kalkulált heti munkával töltött maximum idejével (9 óra), amellyel az egyéni károsanyag kibocsátását minimalizálni lehet(ne). Tehát a Földanya szempontjából sem kellene többet dolgoznunk heti 9 óránál...
- Ausztrál és brit kutatók is egyértelműen rávilágítottak tehát: a munkáltatók és a munkavállalók érdekében is át kell gondolni, hogy mennyire is hatékony - és hosszú távon eredményes-e - a sok országban ma is alkalmazott 40 órás, hivatalos munkahét (amelyre természetesen szépen pakolódnak rá a kiírt túlórák, az egyéb, munkaidőn túli munkavégzések, az elhúzódó meetingek, plusz műszakok vagy a stressz miatti kialvatlanságok).
- A FlexJobs álláskereső portál felmérése szerint is – amely 50 ezer amerikai cég állásajánlatának elemzése alapján készült – a munkáltatók széles spektruma nyitott arra, hogy rövidebb munkahetet vezessenek be.
- Nagy-Britannia egyik vezető jótékonysági szervezete, a Wellcome Trust pedig, egy vállalkozásokon átívelő konzultációt indított el a kérdésről, aminek hatására - állítja a BBC - számos kisvállalat döntött úgy, hogy átváltanak a négynapos munkahétre vagy a napi nyolc óra helyett a napi 6 órás munkavégzésre - persze a bérek megtartása mellett.
- Svédországban és Új-Zélandon is kísérleteztek a rövidített munkahéttel, és arra jutottak, hogy a termelékenységben nem történt romlás a kevesebb munkaóra ellenére, de a dolgozók 24%-a viszont úgy érezte, hogy kiegyensúlyozottabb (boldogabb) a mentális állapota.
- Új-Zélandon az Unilever - egyelőre csak teszt jelleggel ugyan, de - be is vezeti a négynapos munkahetet egy egész évre. A fogyasztási cikkeket gyártó, globálisan mintegy 150 ezer munkavállalót foglalkoztató óriáscég döntése egyelőre 81 dolgozót érint, akik viszont teljes fizetésüket megkapják a négynapos munkahétre.
- 2019-ben Oroszországban 2019-ben az akkor épp miniszterelnöki pozíciót betöltő Dmitrij Medvegyev nyilatkozta, hogy a négynapos munkahét lehet a jövő, miután a WHO az előző hónapban hivatalosan is elismerte a kiégési szindrómát mint betegséget. Az orosz munkaügyi minisztérium jelentést is kiadott a négynapos munkahét előnyeiről és hátrányairól, azzal a konklúzióval, hogy „a rövidebb munkahét nagyobb költségekkel járhat a munkaerőt és a termelést tekintve, ugyanakkor a bérek szinten tartása mellett a dolgozók egészségét, produktivitását és foglalkoztathatóságát is javíthatja";
- A Microsoft japán részlegénél pedig 2019 nyarán kísérletképpen bevezették a 4 napos munkavégzést (az augusztus összes péntekét "különleges fizetett szabadságként" adták ki a dolgozóknak). A kísérlet eredményeképpen az augusztusi produktivitás 40%-os növekedést mutatott, és a pilot időszak végén a dolgozók 92%-a nyilatkozta azt, hogy elnyerte tetszését a program és az a fajta - Japánban igencsak atipikusnak számító - időbeosztás.
- Izlandon próba jelleggel vezettek be négynapos munkahetet, amely során több mint 2500 munkavállaló ugyanakkora fizetésért 40 helyett 35-36 órát dolgozott egy héten négy éven keresztül (2015 és 2019 között). Az eredmények szerint az érintett alkalmazottak produktivitása megmaradt, sőt, nőtt is. Kevésbé voltak stresszesek, csökkent náluk a kiégés veszélye, javult az egészségi állapotuk és a munka-magánélet egyensúlya is. A tapasztalatok több szakszervezetet is arra sarkalltak, hogy újratárgyalják a munkaidőt, így az izlandi munkavállalók 86%-a már heti 40 óránál kevesebbet dolgozik ugyanazért a fizetésért.
- Ugyanazért a bérért kevesebb munkaórában dolgozni, azaz a nyolcórás munkanapokat hatórásra csökkenteni, nemcsak lehetséges, de egyenesen kívánatos is a jobb munka-magánélet egyensúly biztosítása érdekében - Sanna Marin, a finn miniszterelnöknő egy 2020-as vitaindító beszéde szerint legalábbis. Sanna Marin kifejtette: a termelékenység növekedéséből nemcsak a tulajdonosoknak és befektetőknek kellene profitálniuk, hanem a munkavállalóknak is!
-
A COVID-19 világjárvány kiélezte a jólét, a kiégés, illetve a mentális egészség, sőt a
klímaváltozás, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly kérdéseit,
ezért Spanyolország lehet az első országok egyike a világon, amely egy
hároméves, 50 millió eurós, 200 vállalat bevonásával megvalósuló projekt
keretében tesztelni fogja a négynapos munkahét általános bevezetésének
lehetőségét.
- Szlovákiában egyenesen a volt miniszterelnök (Robert Fico) pártja javasolja a négynapos munkahét bevezetését, amennyiben a szervezetek és a munkáltatók meg tudnak ebben egyezni. Az elemzéseik szerint az első négy munkanap a legproduktívabb, a hosszú hétvégék pedig pozitívan hatnának az idegenforgalomra és a családi élet minőségére is.
- A japán kormány is - az új, gazdaságpolitikai iránymutatásai részeként - a négynapos munkahét bevezetésére ösztönzi a japán vállalatokat. Ha heti egy nappal kevesebbet dolgoznának az emberek, az nem csak a munka-magánélet egyensúlyának, hanem a képzettségi szintnek is jót tenne, nem mellesleg ösztönözné a fogyasztást, amely a japán nemzetgazdaság lassulására is jótékony hatással lehetne.
-
2022-ben
új munkaügyi reformokat fogadott el a belga parlament, melynek részeként
bevezették a négynapos munkahetet, de úgy, hogy a dolgozók maguk dönthetnek arról,
hogy a szabályozás szerinti kötelező 38 órát öt helyett négy nap alatt
teljesítik-e. De az új szabályozás kiterjed arra is, hogy a munkaidő letelte után
nem lehet munkával zaklatni a dolgozókat, akik kikapcsolhatják
telefonjukat és e-mailjeikre sem kell válaszolniuk.
- 2022 második félévében számos brit cég, kísérleti jelleggel átállt a négynapos munkahétre, úgy hogy a munkavállalóik heti egy nappal kevesebbet dolgoztak ugyan, de a teljes bérüket megkapták. Fél év eredményeinek tükrében a kísérleti munkarend olyan sikeresnek bizonyult (a forgalom, a bevétel, az önkéntes fluktuáció, a táppénz, vagy a dolgozói jól-lét tekintetében), hogy a résztvevő 61 cégből 56 jelezte, hogy a továbbiakban is csökkentett munkarendben folytatja a munkát, sőt 18 pedig már véglegesítette is a négynapos munkahetet.
Amellett azonban, hogy a jelenlegi törvényi szabályozások nemigen tudják egységesen kezelni a 40 óránál rövidebb munkaheteket (csak a részmunkaidővel tudnak mit kezdeni...), és a rövidítéseknek a hatékonysági eredményei sem mindenhol egyértelműen pozitívak, egy fontos megállapítás határozottan körvonalazódni látszik: a mai munkaerő-ínséges időkben
