A Zsolnay titok

Nos, nem az eozin titkáról kerül le a lepel, inkább csak egy aprócska adalék, hogy ’s miként tudott egy piciny, hazai, kezdetlegesen felszerelt, mindössze pár elszegényedett fazekast foglalkoztató, a csőd szélén táncoló vidéki kőedénygyártó manufaktúra – ott ahol a gyártáshoz sem a szükséges alapanyagok, sem a szakemberek, sem az infrastruktúra nem álltak igazán rendelkezésre – világszínvonalú termékeket előállítani, illetve működésében a saját korát is jócskán meghaladó szervezettséget és vállalati kultúrát felmutatni.

Az 1883-as esztendőben azt történt ugyanis, hogy a gyártulajdonos, de kerámia-iparművészként is szorgoskodó Zsolnay Vilmos kénytelen volt pécsi gyárában egy új „rendszabályt” bevezetni, mert azzal kellett szembesülnie, hogy munkásai között elharapózódott például az a szokás, hogy munkaidő alatt, a kerítésen átmászva, elmenjenek a szomszédos vendéglőbe borozni... Az új és szokatlan rendszabály ellen, persze, a dolgozók (elsősorban a festők és a korongozók) erősen berzenkedtek, mert magukra nézve azt sérelmesnek találták (és nem az írásban lefektetett napi 12 órás műszakok miatt). Két-három nap elteltével azonban a kedélyek megnyugodtak és a gyár tovább robogott a széleskörű hazai és nemzetközi elismertség felé.

Természetesen nem állítható, hogy a Zsolnay porcelánmanufaktúra világsikere ezen – a korát vélhetően jócskán megelőző - rendszabály bevezetésétől kapott volna szárnyra. Mégis érdemes HR-es, illetve szervezettervezési, szervezetfejlesztési szemüvegen át olvasgatva felfigyelni a nem kevés tiltás, büntetés, fenyítés között megbúvó olyan elgondolásokra is, mint a pénzbeli felelősségvállalás (tulajdonosi vagy jó gazda szemlélet), az etikus magatartás vagy az öngondoskodás elvárt (illetve előírt) viselkedési mintái, amelyek akár egy mai, XXI. századi etikai kódexben, szervezeti és működési szabályzatban vagy akár kollektív szerződésben is megállnák a helyüket.

RENDSZABÁLY

Zsolnay Vilmos pécsi gyárában dolgozók részére

1. § A munkaidő minden munkanapon reggel 7 órától este 7 óráig tart. Az általános déli szünidő 12 órakor veszi kezdetét és tart 1 óráig. Ezen déli óra alatt a munkahelységek bezáratnak.

2. § Minden napszámos, aki a számára kitűzött és haranggal jelzett munkaidőben egy negyedórát késik a munkaidőből 10 krajcár levonással büntettetik. Hosszabb kimaradás esetén a 10 krajcáron felül még az időhiány és a keresetnek megfelelő nagyobb levonások is tétethetnek.

3. § A munkahelységekbe a bemenetel és kimenetel csak az erre meghatározott utakon lesz megengedve, és a gyárbemenetel csak egy negyedóráig a harangjelszó után lesz a munkások számára nyitva tartva.

4. § a munkaidő alatt egy munkásnak sincs megengedve megbízás nélkül más helységbe behatolni, mint amelyen neki munkahelyül kijelöltetett. Az áthágás minden egyes esetben 1 forint pénzbírságot von maga után.

5. § A munkaidő alatt szeszes italok élvezete, hangos beszéd és veszekedés szigorúan tiltatik. Hasonlóul a gyári munkásoknak ismerőseik és rokonaik bevezetése a gyári helyiségekbe meg nem engedtetik. Ezen rendszabályok ellen cselekvők a gyári igazgatóság belátása szerint pénzbírsággal fognak fenyíteni.

6. § Aki a munkát elhagyja, mielőtt a jel a déli vagy esti szünetre megadatott, annak tekintet nélkül a munkabéréből egy negyed rész levonatik.

7. § A gyári helyiségeknek, szerszámoknak, eszközöknek, készítményeknek, stb. szándékos vagy durva hanyagságból eredő bemocskolása és megkárosítása a kár nagyságához mért teljes levonással is büntettetnek.

8. § Törött tárgyak és általában mindazok elvitele, melyek a gyár urának tulajdonát képezik, szigorúan tiltatik, és kihágás esetén az egész megszolgált bér elvesztésével, úgy azonnal elbocsátással fenyíttetik.

9. § A bérfizetés minden szombati napon történik, a napszámosok megszolgált bérüket azonnal kikapják.

10.  § Minden bírság levonások, azok kivételével, melyek késő érkezés és eltöltött kevés munkaidő vagy a gyártulajdonos megkárosítása miatt vonatnak le, a betegalap és segélypénztár javára esnek, melynek rendeltetése, hogy részint a gyárban alkalmazottak betegségi költségeit fedezze, részint pedig beteg, szerencsétlen munkásoknak segélyt adjon.

Zsolnay Vilmos

Pécs szab.kir.város rendőrfőkapitányi hivatala, mint iparhatóság részéről láttamoztatik

FORRÁS: Tolvaly Ferenc: Zsolnay-kód