Mindenszentek vagy Halottak napja? Egy a biztos: valamelyik munkaszüneti nap!

Az október végi, november eleji "halottas" emléknapok, és dátumok közötti keszekuszaság tisztázása végett:

A Mindenszenteket megelőző naphoz (október 31.) kapcsolódik a HALLOWEEN (All Hallows' Eve), amely magyarul a mindenszentek éjszakáját, pontosabban annak előestéjét jelenti. A keltáknál ekkor ért véget a nyár, ekkor terelték a szarvasmarha csordákat a legelőről az istállókba és ünnepelték az újévet, egyszerre hódolva a Napisten és a Holtak Ura előtt. A középkori hiedelmek szerint a Mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok, a varázslók és egyéb kóbor rontó lelkek, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól, és így ekkor a legnagyobb erejű a mágia. A torz vonásokkal "ékesített" lámpások azonban megvédik a földi utazókat a rossz szellemektől, ártó lelkektől. Napjainkra a HALLOWEEN, a pogány kelta ünnepből - többek között a Mindenszentek és a Halottak Napja ügyes egyházi marketingjének köszönhetően - egy, főként a gyerekek fantáziáját megmozgató, ijesztgetős bulinappá, illetve estévé alakult át.

A MINDENSZENTEK ünnepét a 4. században még a Pünkösd utáni első vasárnap ülték meg (az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja). A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező keresztény ünnep a 8. században került át november 1-jére, az All Hallows' Eve kelta ünnep időpontjára - amely eredetileg a kóbor lelkek, illetve a kelták halotti istenének éjszakája volt - amikortól is a tisztítótűzben már megtisztult, a mennyekbe jutott üdvözültekre emlékeznek. Általános szokás, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, és az isteni örök világosság jelképeként gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Vannak vidékek ahol e napon harangoztatnak a család üdvözült halottaiért, máshol ételt ajándékoznak a szegényeknek. Sokan úgy tartják, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítenek, és minden helyiségben lámpát gyújtanak, hogy eligazodjanak a házban. A Mindenszentek tehát a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok viszont az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. Magyarországon 2000 óta - fél évszázad után ismét munkaszüneti nap.

A november 2-i HALOTTAK NAPJA későbbi, de azért ez se mai eredetű ünnep: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencésházakban. Ezt hamarosan a renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze is átvette. A megemlékezés a halottakról, elhunyt szeretteinkről, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit eltávozott szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. Így e napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunytak emlékére, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkek" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket (azért is érdemes megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak az örök lakhelyükben). A Halottak Napja így fokozatosan vált egyházi ünnepből általános, az összes elhunytakról való megemlékezéssé. De ez nem, illetve nem ez (mármint a Halottak Napja) a munkaszüneti nap, hanem a Mindenszentek.