A világ legnagyobb szervezete(i)

A Föld – jelenlegi ismereteink szerint – valaha élt legnagyobb méretű élő organizmusa az Ausztrália nyugati partjainál, a Shark-öbölben terjengő, nagyjából 4500 éves Posidonia australis (szálas gömbfű vagy tengeri szalagfű). A kutatók szerint, a kétszáz négyzetkilométernyi (20 ezer hektár!) tengerfenéken elterülő szalagfűmező egyetlen csemetéből, gyöktörzsei segítségével fejlődött ki, hasonlóan ahhoz, ahogy a szép zöld gyep is terjed a talajon. A hatalmas növény most is nő/terül tovább, élőhelyet nyújtva teknősöknek, delfineknek, dugongoknak, rákoknak, halaknak. Fennmaradását és burjánzását a tudósok azzal magyarázzák, hogy a növény mindkét felmenőjének összes kromoszómáját megőrizte, ami “vele született” genetikai változatosságot biztosít a számára

A második helyezett a kelet-oregoni Malheur Nemzeti Park erdős részén, nagyjából egy méter mélyen a talajba süppedve éldegélő – így szabad szemmel nem is látható – farontó gomba, az Armillaria solidipes (mézgomba). A jóformán az egész erdőt behálózó (és számos fa pusztulásáért felelős) mézgomba egyetlen mikroszkopikus méretű spórából, nagyjából 24.000 év alatt nőtt akkorára, hogy gombafonalai (gyökerei) csaknem 9 négyzetkilométeren át, 5,6 kilométer szélesgében hálózzák be az egész erdőt, azaz teljes alapterülete majdnem akkora, mint 2000 futballpálya. Jelenlétének a felszínen szinte semmi látható nyoma nincsen (kivéve a minden látható ok nélkül pusztuló fákat), csak az őszi esőzések idején tűnnek föl a talajszinten aranyszínű kalapos gombácskái, amelyek mind-mind eme óriás mézgomba kicsinyke ivadékai.

A szervezeti nagyságért folyó riválizálásban egyébként még szóba jöhetne az Utah állambeli Fishlake Nemzeti Parkban található Pando is, amely látszólag különálló fákból álló erdő, de valójában egy nyolcvanezer éve fejlődő homogén biomassza, ahol minden fa ugyanannak a központi organizmusnak a része. A Pando bár igen látványos természeti csoda, de a legnagyobb szervezetek – a tengeri füvek és a mézgombák uralta – ligájában labdába se rúghat, mivel az alapterülete „csak” 43 hektár, azaz alig fél négyzetkilométer.

A világ legnagyobb szervezeti organizmusa, illetve foglalkoztatója – az olyan militáns (és állami....) szervezeteket nem számítva, mint a kínai hadsereg vagy a Pentagon (amelyek az alkalmazottak számát tekintve ténylegesen a világ legnagyobb, nem-piaci foglalkoztatói) – a 2,1 millió munkavállalóval rendelkező amerikai Walmart kiskereskedelmi céghálózat. A Walmart piaci értéke 200 milliárd dollár felett van, amellyel a világ húsz legnagyobb vállalata közé tartozik. Ha a Walmart ország lenne, akkor a GDP-je alapján a világ 30. legnagyobb gazdasága lenne, nagyjából akkorka, mint Ukrajna vagy Kolumbia. És bár a Walmart Magyarországon nem igazán ismert (gazdasági tevékenységet hazánkban nem végez), de az őt követő legnagyobb szervezet idehaza is megkerülhetetlen tényező: és ez nem más, mint a világszerte 1,9 millió alkalmazottat (amelyből, igaz, 400 ezer munkavállaló "csak" franchise formájában kapcsolódnak az anyacéghez) foglalkoztató McDonald’s gyorsétterem-lánc.

Idehaza az állam után Mészáros Lőrincé lehet a legnagyobb hazai szervezet - a G7 2022-es adatai szerint. A Mészáros-csoport teljes szervezeti hálójában mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztat (többet, mint ahányan a hazai Tesco-nál és Audinál összesen dolgoznak). Ennél többnek, 30 ezer főnek, csak az állami tulajdonú Magyar Posta, de harmadik és negyedik helyezett, szintén állami, Volánbusz és MÁV már „csak” valamivel több mint 18-18 ezer embernek ad munkát. A legtöbb munkavállalót alkalmazó piaci cég egyébként a Spar Magyarország 14 ezer munkatárssal, úgy hogy az országban egyébként összesen nincs tíz vállalat, amely 10 ezer embernél több munkavállalót foglalkoztatna (az egyéb jogviszonyos – kölcsönzéses, megbízási szerződéses, szövetkezeti – foglakoztatási megoldásokat most nem számolva).