Magyar olimpiai ezüstérem - szobrászatban

„Művészként a legnagyobb sportoló, sportolóként a legnagyobb művész” 

– mondták, a még a XVIII. században a török uralom elől menekülő emigráns görög família magyarrá lett leszármazottjáról, Manno Miltiadesről, aki a századforduló, illetve a XX. század első harmadának kivételes tehetségű, profi (pénzért dolgozó) művész-polihisztora, és amatőr (nem-pénzért sportoló) allround sportembere volt. A Képzőművészeti Főiskolán, majd 1905-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult Milti (vagy szignója szerint Manno), karrierje kezdetén karikaturistaként, könyvillusztrátorként, festőművészként, illetve sportplakátok, és reklámszóróanyagok tervezője- és rajzolójaként dolgozott – bár életműve legemlékezetesebb műveit a sporttól való 1917-es, az I. világháborúban huszárszázadosként szerzett sebesülése miatti visszavonulása után, mint horthystának elkönyvelt művész készítette – és csak szabadidejében „sportolgatott”...:

• 1898-ban, az akkor legjelentősebb hazai kerékpárverseny, a Siófok–Budapesti táv első helyezettje;
• a Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának középcsatára, 1901-ben és 1902-ben, az első két magyar bajnokság gólkirálya és a BTC-vel magyar bajnoka, (nem hivatalos) válogatott labdarúgó;
• 1903-ban a magyar színeket képviselve, második helyezést ért el Oslo-ban az Európa-bajnokságon, és bronzérmet a szentpétervári világbajnokságon gyorskorcsolyában. 
• 1905-ben a davosi gyorskorcsolya EB-n ismét ezüstérmes;
• 1906-ig egypárevezős hajóban 11 magyar bajnokságot nyert.
• 1906-ban a Temze tradicionális Molsey-regattáján két hajóhosszal megverte az Európa legjobbjának elismert Fitzgeraldot.
• 1912-ben a stockholmi olimpiai játékokon a magyar evezős-nyolcas tagja volt.
• 1928-ban ő tervezte meg a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-szakosztályának hivatalos jelvényét. A karmai között futball-labdát és egy pajzsalakú, Ferencváros feliratú, zöld-fehér csíkos címert tartó turul (más vélemények szerint sas) az FTC futballszakosztályának ma is használatos, hivatalos jelképe.
• 1932-ben a Los Angeles-i olimpián, a művészeti versenyek kategóriájában, a szobrászati művek között, „Birkózok” című művével ezüstéremet szerzett;

Az 1912-es stockholmi olimpián rendeztek először szellemi/művészeti versenyeket, építészet (Hajós Alfréd 1896-ban két olimpiai aranyat nyert úszásban, majd 1924-ben Párizsban egy stadiontervével szerzett ezüstöt – Lauber Dezsővel közösen – ebben a kategóriában), festészet, szobrászat, zene és irodalom kategóriákban, 'mely alkotásoknak fő témája, természetesen, a sport kellett, hogy legyen. Az akkori olimpiai bizottságot azonban egyre nagyobb aggodalommal töltötte el, hogy míg az olimpia eredetileg AMATŐR résztvevők számára lett kitalálva, a művészeti versenyeken pedig szinte kizárólag PROFIK indultak, ezért - az olimpia szellemiségét sértő ezen anomáliát gordiuszi csomóként átvágva feloldva - úgy döntöttek, hogy az 1948-as londoni játékok után már nem rendeznek több művészeti olimpiát...