Feketelista a feketemunkáról

A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) 2018 január 1-től fogva folyamatosan nyilvánosságra hozza a be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató adózók (cégek, intézmények, szervezetek) közül azokat, akik az államháztartásról szóló törvény alapján nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

A törvény értelmében azon vállalkozások tartoznak a "nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezők" közzé, akiket a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül ismételten, a korábbival azonos és ugyanazon telephelyen elkövetett jogsértés miatt sújtott bírsággal az adóhatóság, illetve a bíróság.

• 2018. első kilenc hónapjában a munkaügyi ellenőrzések során a vizsgált több mint 13 300 munkáltató 70 %-nál (!) és az ellenőrzött mintegy 54 ezer munkavállaló 68 %-nál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. A legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból (azon belül pedig főként a bejelentés elmulasztásából vagy a ledolgozottnál rövidebb időre történő bejelentésből) adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette. Ráadásul a be-nem-jelentett dolgozók aránya 2 százalékpontos emelkedést mutat az egy évvel korábbi, 2017-es adathoz képest. 

• 2020. decemberében 5314 "fekete" vállalkozást tartottak számon. 

• A 2022-es, első negyedéves ellenőrzések adatai alapján pedig az építőiparban (az összes ellenőrzésen fennakadt fekete-munkavállalók majdnem felét ebben a szektorban találták!) és a vagyonvédelemben foglalkoztatottak negyede, míg a vendéglátásban dolgozók hetede, a mezőgazdasági munkások tizede dolgozik feketén. A teljes magyar gazdaságot tekintve ez közel 13%! 

• A háromnegyedéves (január 1-je és szeptember 30-a közötti időszakot érintő) foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések szerint, a 2023-as év fekete foglakoztatási adta a 2011. óta tartó vizsgálatok harmadik legrosszabb eredménye. 

Nagyon úgy tűnik, hogy a munkáltatók – főként az építőiparban – továbbra is keményen trükköznek a foglalkoztatással:

• a Pénzügyminisztérium 2019-es, munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti adatai szerint országosan a vállalkozások 82%-a "okosba" oldja meg a foglalkoztatást, de legalábbis "hanyag", ami a munkavállalók munkáltatását illeti.
• Ezzel a nem túl „fehér” megállapítással ráadásul összecseng a 2019-es konvergencia programban szereplő - szintén pénzügyminisztériumi - becslés is, amely szerint a magyar háztartások átlagosan a munkajövedelmük 20,3 %-t eltitkolják, azaz olyan bevételre tesznek szert, amely után nem fizették meg a járulékokat…
• De igen szemléletesek a Belő-Erzsébetváros (bulinegyed) ez irányú foglalkoztatási statisztikái is: ezek szerint ugyanis, a bulinegyedben vendéglátással foglalkozó - a  Bisnode PartnerControl hivatalos adatbázisa szerint - 198, egyébként évi közel 18 milliárd forint árbevételt összehozó, vállalkozás közül 2018-ban mindössze 73 termelt profitot, 69 vagy nem adott le beszámolót, vagy pont nullára hozta ki a működését, 56 pedig veszteséget termelt (31-nek pedig egyáltalán nem volt (!) bevétele). Az általuk - a bulinegyedben - alkalmazott munkavállalók száma összesen 1535 munkavállaló volt, akik bruttó átlagbére – a céges beszámolók szerint legalábbis - 146 ezer forintot tett ki 2018-ban (miközben a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forint volt). Ezek alapján kiszámítható, hogy egy bulinegyedes dolgozóra havi egymillió forint árbevétel jut, amiből csak 173 ezer forint a teljes havi bérköltség - legalábbis hivatalosan és fehéren...

Teszik mindezt azért, persze, hogy a saját működésüket rentábilissá, rentábilisabbá tehessék, másrészt, hogy – paradox módon – a munkavállalóikat megtarthassák: hiszen bejelentés nélkül vagy "okos" bejelentéssel, esetleg egyéni vállalkozásba (katázásra) való "kényszerítéssel", a járulékok „megspórolásával”, magasabb nettó jövedelmet tudnak biztosítani az alkalmazottaik számára. Viszont a fagyi könnyen visszanyalhat! A jelenlegi munkaerő-ínséges időkben, a fekete foglalkoztatás már nem nyújt akkor versenyelőnyt a foglalkoztatóknak, amellyel a legálisan játszó munkáltatókkal hosszabb távon (amely ebben az esetben mindössze 1-2 évet, sőt akárcsak pár hónapot jelent!) felvehetnék a versenyt. Vagy másképp fogalmazva:

fekete (vagy szürke) foglalkoztatás "alkalmazása" esetén, az adott munkáltatónak magas és növekvő fluktuációval, emelkedő toborzási és orientációs költségekkel, valamint rendkívül alacsony munkavállalói elkötelezettséggel és elégedettségi szinttel (amely alacsony termelékenységet, illetve hatékonyságot eredményez) kell szembenéznie.

A tisztán bejelentett bér, pláne ha annak nettója legalább megközelíti a feketén megszerezhető nettó keresetet, vagy kiegészül cafetériával, esetleg egyéb juttatásokkal - már kifejezetten vonzóvá tehet egy foglalkoztatót a munkaerő-piacon a munkát keresők szemében.