Hadüzenet a fekete munkának
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). közleménye, szerint az a munkáltató, amely elmulasztja szabályszerűen bejelenteni az alkalmi és idénymunkát, 2024. augusztus 1-től egymillió helyett már kétmillió forintos bírságot kockáztat alkalmazottanként, plusz két évre felkerül a NAV illegális foglalkoztatók szégyenlistájára, és két évig nem kaphat semmilyen költségvetési támogatást, valamint az adózói besorolása kockázatos minősítésű lesz, a kisvállalati adózók (kiva) pedig elveszítik kedvező adózási módozatukat, és 24 hónapig nem is kerülhetnek vissza ebbe az adózási körbe.
2020-ban nagyon úgy tűnt, hogy az állami költségvetés számára köddé váló adó- és járulékbevételek „kutatásába” beszáll az emberi erőforrások minisztériuma is. Az általuk jegyzett javaslatokból (a végül elutasított törvénytervezetből) ugyanis az derült ki, hogy az addigi „humánus” vagy inkább „puha” gyakorlattól egyre inkább elmozdulnának, a fekete- és szürkefoglalkoztatás igen komoly, elrettentő erejű, ráadásul a bírságolók részéről kötelező (mérlegelés nélküli) szankcionálásra jogot adó gyakorlat felé:
- Először is a hatóság vizsgálti jogkörei jelentősen bővülhetnek. Például a munkaügyi vizsgálódó jogosult lesz a munkahelyen található biztonsági kamerák képfelvételeinek, valamint a be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére és azok lemásolására.
- De a legfőbb változás, hogy a javaslat szerint a húsz főnél nagyobb vállalkozás esetén a munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől a foglalkoztatási nem-megfelelőség megállapításáig a kifizetett munkabér vagy munkadíj kétszerese, illetve – ha ezt az összeget nem tudják megállapítani – akkor legalább a bruttó minimálbér négyszerese is lehet majd (húsz főt meg nem haladó vállalkozások esetén, a bírság összege a kifizetett munkabér, vagy munkadíj összege, de legalább a minimálbér kétszerese).
- Plusz ez a büntetésfizetési kötelezettség annyi esetben terhelné a foglalkoztatót, ahány munkavállalója esetében a jogsértést megállapították.
- A módosító javaslat a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás vizsgálatát és szankcionálását is szigorítaná, legyen az a munkavégzés, akár munkaerő-kölcsönzésen keresztül outsourced tevékenységnek álcázva, akár egyéni vállalkozók áltak bújtatott foglalkoztatásként végezve), ráadásul úgy, hogy az ilyen esetekben a megrendelő felelősségre vonása is a hatóság jogköre lehet.
És bár az emberminisztérium törvénytervezete a fenti tartalommal nem ment át, de a fekete munka elleni harc egy újabb hadüzenete azért megfogalmazásra került 2021-ben - ezúttal az ITM részéről:
Az országgyűlés által elfogadott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által jegyzett törvényjavaslat szerint, 2021. március 1-től a jogsértésen ért munkaadók kötelesek a jogszerűtlenül foglalkoztatott munkavállalókat visszamenőlegesen legalább egy hónapra bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, pótolva ez által a bejelentés nélküli foglalkoztatásból elmaradt munkáltatói befizetéseket és a nyugdíjszámítást megalapozó szolgálati időket.
Ha, tehát, a hazai vállalkozók maguktól nem jönnek rá, hogy közép- és hosszabb távon a saját munkaerő-piaci versenyképességük megtartásának kulcsa a tiszta foglalkoztatás, akkor - igaz más szempontok által vezérelve, de - a hatóság fogja anyagi kényszerítő eszközökkel ráébreszteni őket erre.
A Pénzügyminisztérium 2021-es ellenőrzési terve szerint is például, ebben az évben elsősorban az építőipari és a vendéglátóipari ágazatokban (ahol "megalapozott becslések" szerint, a harmadik országból érkező munkavállalók magas számának köszönhetően a legmagasabb a fekete foglalkoztatás aránya) számíthatnak a foglalkoztatási gyakorlatra vonatkozó célvizsgálatokra, amely során kiemelten fogják ellenőrizni a munkaviszony bejelentési kötelezettség (ezen belül is az egyszerűsített foglakoztatásra vonatkozó szabályozások) teljesítését. - egyelőre még az emberminisztérium szigorúbb javaslatai nélkül...
Egyelőre nem bizonyult elrettentő hatásúnak a fekete foglalkoztatás elleni új szabályozás. Az innovációs tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztálya által 2021. április 26. és május 14. között, mintegy 900 építőipari vállalkozás 2520 dolgozóját érintő vizsgálatának eredményei szerint a munkáltatók mindössze hatoda foglalkoztatja teljesen szabályosan (fehéren) a dolgozóit, ráadásul minden harmadik építőipari munkavállalót feketén dolgoztatnak, amely adatok gyakorlatilag megegyeznek a két évvel ezelőtti vizsgálódás számaival.
