Ép testben, ép dolgozó - a mozgás márpedig kifizetődő

Az ember feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét." (Tendzin Gyaco, a dalai láma)

Ha a testmozgás bio-étrendkiegészítő tabletta lenne, a munkavállalók csodaszerként istenítenék és vennék, mint a cukrot, de sajnos nem az: 

• A RAND Europe és a Vitality biztosítási csoport hét ország, mintegy 120 ezer lakosának adatai alapján végzett globális modellezése szerint, ha a 18-64 év közötti munkavállalók napi 15-20 perc intenzív sétát vagy 1 kilométer futást beillesztenének a napirendjükbe, ez a világ gazdasági teljesítményét mintegy 100 milliárd dollárral növelné meg évente. Ez a kevéske plusz mozgás ugyanis, jelentősen csökkentené a betegségek miatti kieső munkaórák számát és több mint 3 évvel növelné a várható élettartamot, a vitalitást, és - nem utolsó sorban - a munkaképes testi és lelki állapotot;

• A több mint 82 ezer érintett adatainak elemzése alapján a Scottish Longitudinal Study (SLS) 2024-ben kiemelte, hogy a rendszeresen kerékpárral munkába járók jóval ellenállóbbak a megbetegedésekkel szemben: 20%-kal kisebb eséllyel kellett gyógyszert szedniük mentális problémák kezelésére; 24%-kal kevesebben kerültek kórházba szív- és érrendszeri betegségek miatt, 51%-kal kisebb eséllyel haltak meg rák következtében; 47%-kal volt alacsonyabb a bármilyen okból bekövetkezett halálozás kockázata, beleértve a közúti baleseteket is;

• A HR News a brit munkaerőpiacra vonatkozó elemzése szerint az elégedetlen – boldogtalan – alkalmazottak 2023-ban több mint három munkahónapot (77 munkanap) veszítettek el távollét és prezentizmus miatt: amikor a munkavállaló megjelenik ugyan a munkahelyén, de mentális vagy fizikai egészségi problémák miatt nem tud megfelelő teljesítményét nyújtani;

• Az OECD 2023-as munkaerőpiaci tanulmánya egyértelműen rámutat arra, hogy nemcsak a betegségek miatti hiányzás rontja az adott vállalat produktivitását, hanem az is, ha a dolgozók betegen veszik fel a munkát. Az OECD 2015-ös adatai szerint a tagországokban dolgozók átlagosan 30%-a rendszeresen dolgozik betegen, és ez másfélszer olyan költséges hosszútávon a foglalkoztatók számára mintha az érintett munkavállalók betegszabadságra mennének, mert a jelenlegi, munkaidő-alapú, jelenlétfókuszú munkakultúránkban a munkavállalók egyrészt több hibát vétenek a betegség alatt végzett munkájukban, másrészt nagyobb az esélye annak, hogy a lábon kihordott betegségeik miatt súlyosabb egészségügyi problémákat is összeszednek, amely később ahhoz vezet, hogy teljesen kiesnek a munkavégzésből;

• A KSH adatai szerint a 2021-es évben a magyarországi munkavállalók összesen 8,8 millió nap betegszabadságot vettek ki. Ez naponta átlagosan több mint 10 ezer forintjába került a munkáltatóknak, beleszámítva a betegszabi miatt kiesett munka értékét is;

• Egy 2018-as kutatás szerint az Egyesült Államokban a felnőttek 40%-a, Nagy-Britanniában 36%-a, Kínában 14%-a mozog túl keveset ahhoz, hogy egészséges maradhasson. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) ajánlása szerint, minden felnőttnek hetente legalább 150 perc mérsékelt, vagy 75 perc nagy intenzitású testmozgást lenne szükséges végeznie az egészsége megóvásának érdekében;

Ha a testmozgás bio-étrendkiegészítő tabletta lenne, nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók is csodaszerként istenítenék és juttatásként adnák, mint a cukrot...