Öregember nem vén ember - máshol

Számos kutatás bizonyítja, a megélhetési körülmények pedig arra kényszerítik az idősebb, esetleg nyugdíj előtt álló, vagy már nyugdíjas generáció tagjait, hogy visszatérjenek, illetve a nyugdíjkorhatár elérését követően is ott maradjanak a munka világában, akár a korábbi pozíciójukhoz és képzettségükhöz képest alacsonyabb besorolású munkát vállalva, és/vagy részmunkaidőben dolgozva.

Az OECD 2019-es statisztikája szerint a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint a legtöbb uniós ország polgáráé, amely főként az egészségtelen életmódra és az egészségügyi ellátás rossz működésére vezethető vissza.A SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe) felmérése is azt mutatja, hogy a magyar idősek egészsége rosszabb, mint a nyugati régióban élőké, mi több, a többi Közép-Kelet Európai ország átlagától is elmarad.Az Eurostat 2020-as adatai pedig arra is rámutatnak, hogy Magyarországon a legmagasabb a megelőzhető halálozások száma a 75 évnél fiatalabbak körében. Ezen kívül az idősödéssel járó egészségromlás jóval hamarabb bekövetkezik Magyarországon, mint máshol.A Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) 2020-as tanulmánya azt állapította meg, hogy a magyar férfiak csupán 60, a magyar nők pedig 62 éves korukig számíthatnak jó egészségre (vagyis még a nyugdíjkorhatáruk előtt szert tesznek legalább egy krónikus betegségre), szemben például az ír, svéd vagy máltai nőkkel és férfiakkal, akik akár 70 éves korukig vagy még annál is tovább örvendenek jó egészségnek.
2021-es KSH adatok szerint a magyarországi munkavállalók összesen 8,8 millió nap betegszabadságot vettek ki. Ez naponta átlagosan több mint 10 ezer forintjába (beleszámítva ebbe a betegszabi mellett a kiesett munka értékét is) került a munkáltatóknak. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EMEGY). szerint a fizikai inaktivitás miatt Magyarországon évente 37 millió munkanap veszik el táppénz és betegségszabadság formájában, amely több milliárd forint egészségügyi költséget jelent az államnak és a munkáltatóknak egyaránt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint pedig a 2022-ben született magyar fiúk 61,5, a magyar lányok 64,1 egészségben töltött életévre számíthatnak. A fiús adat romlás a 2020-as és 2021-es 61,7 évhez képest, a lányok esetében azonban javult a helyzet és ez a legjobb adat amióta kimutatás készül ebben a témában.
2024-es adatok szerint míg a munkából kilépő férfiak az Unió tagállamaiban átlagosan 18,4 életévre számíthatnak még, addig a magyarok várható élettartama alig 14,5 év. De a nőknél sem sokkal jobb a helyzet, a nők lemaradása az uniós átlaghoz képest 2,2 év

Azok közül azonban, akik idősebb koruk ellenére szeretnének és képesek lennének is - tovább - dolgozni (2021-ről, 2022-re 21%-ról 27%-ra nőtt azoknak az aránya, akik úgy látják idehaza, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak), mindössze 35%-uk igyekezett állást is találni, és csak 10%-uk jutott el odáig, hogy interjúra is hívják őket, ami azt jelzi, hogy nagy többségük nem is reménykedik abban, hogy állásra, vagy őt alkalmazni hajlandó foglalkoztatóra, munkáltatóra lel. Viszont azt is könnyű belátni, hogy

a mai magyar munkaerő-piaci helyzetben (öregedő-fogyó társadalom, kritikus munkaerő-hiány, magas önkéntes fluktuáció, munkaerő elvándorlás, stb.) vétek elmenni a 30-40 éves munkaviszonnyal, komoly munkatapasztalattal rendelkező, és még bőven munkaképes - és így potenciális - dolgozó réteg mellett.

Másképp fogalmazva: a munkaerő hiányával küzdő cégeknek, vállalkozásoknak, szervezeteknek érdemes a humán stratégiájukat újragondolva erőfeszítéseket tenniük azért, hogy megtalálják, megszólítsák, valamint az értékteremtő munkavégzés felé tereljék – vagy nem utolsó sorban ott tartsák – az idősebb generációk dolgozni még tudó és akaró tagjait.