...oda, ahova érkezik!
Wayne Gretzky 1980. február 5-én játszott első alkalommal NHL All-Star-mérkőzésen, ahova az újoncok közül egyedüliként őt választották be. Mindössze 19 éves volt...
Stresszdecember után depijanuár, az év legszomorúbb napjával
Igaz, hogy a karácsony előtti 3-4 munkahét megfelelő kezelése - a munkavállalókat nagymértékben nyomasztó, az évvégi hajrából és az ünnepi készülődésből adódó "szinergikus" stressz miatt - az egyik legnagyobb humán fókuszú kihívás az évben, de sajna foglalkoztatási, munkavégzési szempontból az év eleje sem sokkal könnyebb az év végénél! Hiába érezhető az év első hónapjában még a karácsonyi ünnepek szeretetteljes és pihentető hatása valamicskét, a januári munkába való visszatérés - amely zord hidegben, szürke, ködös félhomályban, sőt gyakran, még vagy már, sötétben történik - az áthúzódó évzárás, az évkezdet nehézségei, az ünnepi szabadságolások miatt felgyűlt munkamennyiség vagy éppen a karácsonyi (túl)vásárlási láz miatt kiürült pénztárcák kongó üressége alaposan rányomja a bélyegét az egyébként sem acélos munkakedvre. Olyannyira, hogy például a Redbooth felmérése szerint
... a január az év legkevésbé hatékony hónapja"
a munkavégzés szempontjából legalábbis. Az éves feladatainknak csupán 7,2 %-át teljesítjük ebben a hónapban (8,3 % helyett - ha 12 hónapra egyenletesen elosztva számolunk), aminél még a fagyos és dermesztő február is valamivel hatékonyabb a maga 7,6 százalékával). Így ha valamikor, hát
(háeresektől, vezetőktől, kollegáktól, a munkaközösség tagjaitól), amely képes feldobni a hangulatot, emelni a munkakedvet és közvetve még az egyéni és szervezeti teljesítményeket is növelni.
Plusz adalék, hogy brit tudósok - egészen pontosan egyetlen brit tudós, bizonyos dr. Cliff Arnall pszichológus - szerint, az év legdepressziósabb napja is - amelyet a brit sajtó előszeretettel csak "blue monday"-nek ("kék hétfő"-nek) nevez - januárra, annak harmadik hetének kezdőnapjára esik.
Fenyőmunka vagy vízkereszt vagy amit akartok
Magyarországon évente mintegy kétmillió karácsonyfa kerül felállításra (a legtöbb az otthonokat díszíti, de szépszámmal kerülnek fák közterekre, cégek, közintézmények, iskolák közösségi tereire is), és ahhoz képest, hogy a karácsonyfák tündöklése mindössze 2-3 hétig tart, igen sok meló van velük.
A Vízkereszt (január 6.), egyrészt a háromkirályok, illetve a napkeleti bölcsek ünnepe (plusz a farsangi szezon kezdete), másrészt a karácsonyfák „tűzrevetésének” - és egyben a karácsonyi időszak lezárásának - hagyományos időpontja.
Idehaza mintegy háromezer hektáron, leginkább Zala, Vas és Somogy megyében nevelnek karácsonyi örökzöldeket. A néhány, 20-25 hektáron termelő nagyobb gazdaság mellett, több száz kisebb, 1-2 hektáros magángazdaságban folyik a termesztés. A két legismertebb hazai termelő Nemespátró és Surd községek. Surd például az ország karácsonyfáinak mintegy 60%-t biztosítja, lakosságának nagy része, szó szerint, a karácsonyfákból él. Itt szinte nincs is olyan család, amelyik ne lenne kapcsolatban a fenyőtermesztéssel, generációról generációra öröklődik a fenyőmunka. De a tévhittel ellentétben nem ad hoc erdőjárásról és -irtásról van szó, a karácsonyfának szánt fenyőket külön erre a célra létesített telepeken nevelik, gyakorlatilag haszonnövényként, a kivágottak helyére pedig nyomban újat ültetnek (a gyökeres, cserepes karácsonyfák a forgalom 10-15 %-t adják).
Egy egyhektáros telken nagyjából 9000 fa fér el, amiből 250-300 darabot adnak el egy évben, így az adott területen komoly, élő fenyveserdő található (műfenyők gyártására létesített ipari gyártócsarnokok, raktárak, logisztikai bázisok helyett). A leggyorsabban a lucfenyők nőnek, 5–8 évesen kerülnek kivágásra; az ezüstfenyőket 6–11 évesen, a Nordmannokat pedig csak a 8. évtől lehet eladásra kínálni, körülbelül 15 éves korukig (egy 1,5–2 méteres fa úgy 12 éves lehet).
A karácsonyi "haszonfenyő" - amíg eladásra kerül - sok-sok ráfordított munkát és költséget igényel: rendszeresen metszeni, nyírni-fazonírozni, kapálni kell; a műtrágyázás és a vegyszerezés is alapfeltétel, a meleg és száraz nyarakon pedig (a klímaváltozás itt is érezteti a hatását) a rendszeres locsolás is elengedhetetlen, "cserébe" viszont a túl enyhe tél sem tesz jót a fáknak. És persze ott van az őrzés, majd a favágás és a szállítás is. A fenyőmunkából meggazdagodni nemigen lehet, épp csak annyi bevételt termel, hogy megérje vele foglalkozni.
Újév első napjaiban aztán, a díszeiktől megfosztott, megtépázott
és megkopaszodott, kihajigált fenyők szomorú látványa fogadja az ünnepek után munkába igyekvőket (a hagyomány szerint Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a
karácsonyfa gyertyáit, majd a fát tűzre vetik, csak egy ágacskát tűznek
belőle a szentkép mögé a gonosz ellen). A levitézlett karácsonyfák elszállításáról aztán már jórészt az önkormányzatok gondoskodnak (nem a termelők vagy a kereskedők). Van ahol ledarálják, és a komposztálódott anyagot talajtakaróként hasznosítják, máshol erőműben égetik el biomasszaként, de sok helyen a dicső fenyők az otthonokban, tüzelőként vagy állattakarmányként hasznosulnak - a karácsonyi tündöklés után is.
Akiket mélyen elszomorít az egyszerhasználatos, kidobott karácsonyfák elárvult látványa, azok
számára némi gyógyírt jelenthet, hogy a többször használatos műfenyőnek is megvan
a maga keresztje: az előállításához ugyanis legtöbbször PVC-t használnak, ami
az összes műanyag közül a legártalmasabb, mert kidobás után a mikroműanyagai, valamint
az előállításához használt klóralapú vegyületei rendkívüli módon szennyezik a
vízi és földi élővilágot, beleértve az emberi szervezetet is (ráadásul nem hasznosítják
újra, mert a PVC annyi hozzáadott vegyszert és lágyítót tartalmaz, hogy az
ehhez szükséges szétválasztás túl bonyolult, időigényes és drága). Mi több a legtöbb
műfenyő nem Európában készül, ezért és szállítása és raktározása miatt a
szénlábnyoma is jelentősen nagyobb, mint az igazi fenyőé.
Na, ez az év is jól kezdődik!
Na, ez az év is jól kezdődik!”
1943. január 1-én, a fenti, a szerzőjére jellemző, cinikus, önironikus, mélyfekete humorú szavakat követően nyolc perccel fagyott halálra Voronyezsben, a munkaszolgálatosként (fegyver nélküli munka-végzéssel) katonai szolgálatot teljesítő Rejtő Jenő.
Egyébként az ÚJÉV, a naptári év legelső napjához - a fentin tragikus anekdótán túl is - számos népszokás, hiedelem, babona, legenda és tradíció kötődik. Ezek közül is az egyik „legfontosabb” (mármint azon túl, hogy kéményseprővel "kell" találkozni és január elsején nem kell dolgozni!), hogy újévkor az ünneplők az egész előttük lévő teljes év sikerét igyekeznek biztosítani, mivel a hagyomány szerint - az év első napjának "ómen" hatásmechanizmusa miatt - amilyen az első nap, olyan lesz az egész év is. Ami újév napján történik, vagy amit az ember ekkor cselekszik, az fog egész évben ismétlődni, illetve jellemzőjévé válni az elkövetkezendő 364 napnak. Ezért ezen jeles napon
- még a betegek is felkelnek az ágyból;
- mindenki korán reggel mosakodni igyekszik (hogy egész évben friss és fitt maradjon);
- senki semmit – kölcsönt, ajándékot, szemetet – ki nem ad a házból (nehogy az év során bármi is „kimenjen” onnan);
- viszont lencsét, kölest, rizst igyekszik enni (hogy dőljön befelé a pénz);
- tartózkodik a vitáktól, veszekedésektől;
- és aki csak teheti távol tartja magát a munkától (mosástól, takarítástól, nehogymá' ez legyen a jellemző az egész évre).
Talán ez utóbbi miatt (is), újév napja munkaszüneti nap, többek között Magyarországon is… Mondjuk, nem volt mindig így. A különböző kultúrák legtöbbje egyébként is valamely csillagászati (pl.: a tavaszi nap-éj egyenlőség) vagy természeti jelenségekhez kötötte az év kezdetét. A nyugati kultúrkörben is csak a Julián naptár bevezetésétől, i.e. 46-tól lett január 1. az új év első napja (korábban, a köztársaságkori Rómában az újév napja még március idusára, azaz 15-ére esett).
Érdekes azonban, hogy az új év első napja, pont annak "ómensége" miatt, a rómaiaknál például NEM volt hivatalos munkaszüneti nap, mivel azt akarták elérni, hogy az év egésze is szorgalmas munkában teljék. Ugyanakkor ügyeltek arra, hogy e neves napon a munkát azért túlzásba ne vigyék és egyfajta ünnepélyesség hassa azt át.
Ezt a dátumot aztán az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, és a következő ezer évben különböző napokat, egyes helyeken a karácsonyt vagy a vízkeresztet, illetve a Háromkirályok napját (január 6-át), esetleg a húsvétot tekintették az év kezdetének, de a legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként - annak vallásos jelentősége miatt (Gyümölcsoltó Boldogasszony). 1582-ben aztán, XIII. Gergely pápa naptárreformjával lett ismét január 1. – a karácsonyi időszak nyolcadik napja – az általánosan elfogadott újév-dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Azóta temetjük "hivatalosan" a munkát e nevezetes napon....
Évszázadok óta egyetemes munkaszüneti nap
A Karácsony – a Jézus
Krisztus menybemenetelére emlékeztető Húsvét után – a legnagyobb keresztény
ünnep, amely az I. Konstantin római császár által 325-ben összehívott nikaiai
zsinat határozatának értelmében, Jézus Krisztus földi születésének emléknapja. Azóta
minden évben december 25-én tartják világszerte (annak ellenére is, hogy történelmileg
nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének időpontjaként), amely nap aztán
az emberiség talán egyetlen igazán egyetemes ünnepévé, a szeretet, az odaadás,
a békesség, a család, az otthon tradicionális és bensőséges, munkaszüneti (öröm)napjává vált, amely nem mellesleg a "sötét" középkorban nem csupán két napig, hanem vagy két hétig, egészen Vízkeresztig eltartott.
Magyarországon a szocializmus korai éveiben igyekeztek is új irányba terelni a karácsonyi ünnepkört. Eltávolodva a vallási alapoktól, az 1950-es évek elején fenyőünneppé ideologizálták, második napját (amely egyébként Szent István, az első keresztény vértanú ünnepe a katolikus egyházban) munkanappá nyilvánították, Szent Miklós helyett Télapó járta a decemberi vidéket, sőt megtiltották a karácsony előtti bérszámfejtést is, ekképpen megregulázva az ajándékozás "mit hozott a Jézuska?" kínos, a munkásosztályt vallási ópiummal mételyező, imperialista-kapitalista szokását is.
A kommunista vezetés által karácsony másnapjának munkanappá történő nyilvánítása (1952. december 17.) ellen tiltakozván, Molnár Imre váltóőr, a vadiúj munkanapon (1952. december 26-án) a budapesti közlekedéstörténet legsúlyosabb, huszonhat halálos áldozatot követelő balesetét idézte elő a Buda-Császárfürdő állomáson, amikor is a közelgő HÉV-szerelvény előtt a rendesen állított váltót visszadobta, így a szentendrei HÉV az állomáson veszteglő esztergomi személyvonatba rohant
1956. decemberére viszont a Fenyőünnep visszakapta a második
munkaszüneti napját, 1988-ra pedig végképp elveszítette dominanciáját, és ismét
teljes pompájában, a maga két munkaszüneti napjával (amelynek hosszát, évek óta tartó próbálkozásokkal, a szenteste napjával is igyekeznek megnyújtani az aktuális ellenzéki körök) ragyoghatott fel a
Karácsony.
Emelkedik a sorompó!
A
Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal statisztikája szerint 2018. harmadik
negyedévének végéig 148 százalékkal több külföldi érkezett Magyarországra
munkavállalás céljából (de szignifikánsan nőtt az itt tanulni szándékozók száma
is), mint egy évvel ezt megelőzően. Míg 2017-ben a tartózkodási engedélyért folyamodók
harmadának volt célja a munkavállalás, illetve a jövedelemszerzés, 2018-ban ez
már az érkezők több mint felére volt igaz – és ez a tendencia folytatódik!
A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 71 ezer lehetne 2025-ben.
A külföldi munkavállalók számának látványos növekedése, egyértelműen a fokozódó hazai megfelelő munkaerő (képes csinálni, tudja csinálni és akarja is csinálni) hiányára vezethető vissza. 2019-ben Magyarországon munkavállalási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országból - azaz nem uniós országból - érkező állampolgárok legmagasabb számát 57 ezer főben határozták meg, amely keretszám nagyobb a 2018-as évi 55 ezer főnél, de (még) alacsonyabb a 2017-ben érvényben lévőnél, amikoris 59 ezer harmadik országból érkező állampolgár dolgozhatott Magyarországon egyidőben. 2023-ra ez a szám 62 ezerre, 2024-re pedig már 65 ezerre emelkedett.
2021 nyarán a kormány úgy döntött, hogy a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszámuk 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az addigi 10 százalék helyett. A magyar munkaügyi szabályzás szerint, munkavállalási engedély akkor kerülhet kiadásra, ha az adott munkakörre nincs helyi (azaz magyar) munkaerő. A fenti döntéssel az ezen felüli korlát lazítása történt meg. 2021. szeptemberétől pedig még szélesebbre nyílnak a vendégmunkások előtt az ország kapui: lehetővé válik a nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók számára is, hogy átmeneti időre Magyarországra jöjjenek dolgozni munkaerőkölcsönzőkön keresztül is, amelyhez minősített munkaerő-kölcsönzői kört állapítottak meg.
2024-ben viszont meghatároztak 300 olyan foglalkozást (tetőfedő, ipari alpinista, szerszámkészítő, kulturális szervező, jogi asszisztens, fényképész, szőlő- és gyümölcstermesztő, felvonószerelő, stb.), amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel sem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár. Sőt 2024 áprilisától állami intézmény, valamint állam többségi tulajdonában, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság nem alkalmazhat vendégmunkást (az európai gazdasági térségen kívüli alkalmazottat), azaz elvileg nem lehetnek sem filippínó önkormányzati-buszsofőrök, sem kínai állami-rendőrök az országban (tegyük azért hozzá, hogy a sorompó mégiscsak emelkedik, hiszen az állami társaságok vonatkozásában, „nyomós indok esetén” a kormány által kijelölt személy - az illetékes miniszter - mentesítést adhat a vonatkozó korlátozó törvény alól...). Mégy úgy is, hogy a nemzetgazdasági miniszter 2024. december 23-án éjjel megjelent rendelete szerint 2025-ben 35 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát. Az új rendelet egyúttal érvénytelenítette az eddig hatályos, vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó országlistát, amelyen a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Vietnám, Brazília, Grúzia, Kirgizisztán, Venezuela és Kolumbia szerepelt. Az új országlista Georgiát (Grúzia) és Örményországot nevezi csak meg, melyet a külgazdasági és külügyminiszter a Fülöp-szigeteki Köztársasággal bővített ki...
"A helyzet az, hogy Németországban elfogytak a munkavállalók" - jelentettek ki a BA, a német szövetségi munkaügyi ügynökség igazgatója, 2021 augusztusában. A társadalom elöregedése miatt 150 ezerrel csökkent munkaképeskorú potenciális munkavállalók száma, a demográfiai folyamatok ellensúlyozásához pedig mintegy 400 ezer emberre (bevándorlóra) lenne Németországnak szüksége.
A Brit Baromfitanács szerint sürgősen meg kell szüntetni a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett nagy-britanniai karanténkötelezettséget a közép- és kelet-európai EU-országokból érkező idénymunkások esetén. Felhívásukban azt javasolják, hogy a 2020-as karácsonyi szezonra legalább ezer magyar, lengyel, román, bolgár, szlovák, cseh és szlovén idénymunkást mentesítsenek a külföldről beutazók számára két hétig kötelező elkülönítés alól, mert nélkülük veszélybe kerülhet a britek hagyományos karácsonyi pulykaebédje. George
Eustice brit képviselő szerint, aki a Brexit-kampány egyik vezetője volt, érdemes
lenne újratárgyalni a munkavállalással kapcsolatos egyezményt az Európai Unió
és az Egyesült Királyság között, mert megítélése szerint kevés a kelet-európai vendégmunkás az országban és többre lenne szükség, mert az ilyen mértékű munkaerő-nélküliség már az inflációt is kimoly mértékben felfelé tolja.
Természetesen a magyar munkaerő-piacon megjelenő plusz - külföldi - munkaerő enyhít(het)i a munkáltatók gondjait, legalábbis ami pusztán a létszámok biztosítását illeti, de azokon a foglakoztatókon nem segít, akik továbbra is a magyarországi „olcsó” munkaerőben - legyen az honi vagy külföldi - bízva működtetik vállalkozásukat. A környező, nem uniós, harmadik országból (Ukrajnából, Szerbiából) érkező vendégmunkások bérigénye látszólag könnyebben összhangba hozható a foglalkoztatói költségminimalizációs törekvésekkel, de a foglalkoztatásukkal jár addicionális költségek, mint az utaztatás, a szállásoltatás, a beillesztés-orientáció, az átképzés-felkészítés, esetenként a nyelvoktatás (az Ukrajnából vagy Szerbiából érkezők egyre nagyobb számban sem beszélnek magyarul) bizony megnyomja a költségkereteket. A munkáltatóknak el kell felejteniük a minimálbéren való foglakoztatás paradigmáját.
Valamelyik zsebükbe (bér-jövedelem; képzés-oktatás; utaztatás-szállás) bele kell nyúlniuk és mindenképpen meg kell fizetniük a hosszútávú, sikeres és eredményes foglalkoztatás, a korábbi évekhez, évtizedekhez képesti többletköltségeit.
Aztán az, hogy a megfelelő munkaerő-biztosításának magasabb költségei hogy 's miként gazdálkodhatóak ki az adott vállalkozás esetén, a következő nagy talány, amely miatt joggal fájhat a vállalatvezetők feje.
Bizony, humán erőforrás igényes egy építkezés
Magistro Jacobo de Sancto Georgio (építőmester) a beaumarisi vár építése (1296-1306) kapcsán írt leveléből :
Ha arra kíváncsi, hogy mire ment el ilyen sok pénz egy hét alatt, akkor szeretnénk a tudomására hozni, hogy : 400 kőművesre, mind kőfaragókra, mind a falépítőkre, valamint 2000 kevésbé képzett munkásra, 100 talicskára, 60 szállítókocsira és 30 hajóra, amelyek követ és tengeri szenet szállítanak nekünk; 200 kőbányászra; 30 kovácsra; és ácsokra a gerendák, padlódeszkák rögzítéséhez és egyéb szükséges munkák befejezéséhez." (…)
A középkori "nagy" építkezéseken használt egyik legfontosabb innováció a taposókerekes emelő volt, amely egy nagy kerékből állt, amit két ember hajtott úgy, hogy miután a küllőkön átlépve beléptek a kerék belsejébe a kerék belső felületén folyamatosan felfelé lépkedve testük súlyával forgásra késztették azt, ami így kötelek és fogaskerekek segítségével húzta fel az építőanyagot. A taposóemelő működtetéséhez egy emelőkezelőre is szükség volt, de az eszköz a korábbi időkhöz képest nagy előrelépést jelentett, ugyanis immár 12 munkás feladatát három ember is el tudta végezni.
Ráadásul a munkások fizetésével már megint, mint mindig, késésében vagyunk , így a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy valahogy itt tartsuk a munkásokat, mivel egyszerűen nem tudnak miből megélni.”
Menő, de melós Mikulásnak lenni
Igaz, hogy csak évi egy napot dolgozik úgy istenigazából (az ajándékkérő levelek olvasgatását, vagy a meglepetések előkészítését, illetve az ajándékkészítő manók, vagy a kisérő krampuszok felügyeletét és a rénszarvasok ellátásának koordinálását most hagyjuk), de azt az egyet éjszakai műszakban teszi, amely az időzónákat és a Föld forgását is figyelembe véve, mintegy 31 órás, megszakítás nélküli munkarendet jelent.
Ebbe persze nincs beleszámítva a muzulmán, a zsidó, a hindu, stb. vallású gyerekek lakhelyeinek meglátogatása, plusz nincs figyelembe véve, hogy a protestáns angolszászoknál Karácsonykor, de a katolikus nyugaton és Közép-Európában - így a magyar nyelvterületen is - december 6-án, Szent Miklós napján érkezik, vagyis az az egy napnyi meló "ténylegesen" két napra oszlik szét - bizonyára nem kicsi szakmai kihívást okozva ezzel a bérszámfejtésnek.
De ez alatt az egyetlen 31 órás éjszaka alatt, mintegy 107 millió háztartást látogat meg. Ez másodpercenként 1240 lakást jelent. Tehát Télapónak lakásonként 0,008
ezredmásodperce van szüksége ahhoz, hogy megálljon, a szánjából kiszálljon, a kéményen leugorjon, lerakja az ajándékokat, felfalja a kikészített sütiket, felnyalábolja a rénszarvasoknak szánt répát, majd a kéményen keresztül visszamásszon és beszálljon a
szánjába (esetleg szusszanjon kicsikét, a szánhúzóit megetesse, vagy ha a szükség úgy hozza, elvégezze a dolgát). Mindezek után ahhoz, hogy meglátogassa az összes "jó" gyereket világszerte, 117 millió km-t kell megtennie, közel 1000 km/másodperces átlagsebességgel (ami a hangsebesség 3000-szerese), miközben 297 500 N centrifugális erő hat rá, azaz, 8 207 ekg-os erő préseli a szán háttámlájához.
Állítólag 1965-ben, tíz nappal karácsony előtt, amikor Walter Schirra Jr. és Thomas P. Stafford amerikai űrhajósok egy fontos űrdetést követően hazafelé tartottak a Gemini-6 űrhajó fedélzetén, a Föld légkörébe történő belépésüket megelőzően egy különös objektumról küldtek jelentést a földi irányításnak Houstonba: "...egy objektumot látunk, talán egy műhold lehet, ami északról délre halad, valószínűleg a pólusok körüli röppályán (...) egy parancsnoki modulból és előtte nyolc kisebb modulból áll, a parancsnoki modul pilótája pedig piros ruhát visel”. Majd az űrhajó fedélzetéről, szájharmonikán és csengettyűkön előadva, felcsendültek a Jingle All The Way dallamai is...
De a szánhúzó rénszarvasoknak, sem könnyű. Szó szerint, hiszen a szán - amennyiben minden érintett gyerek csak egy közepes méretű, 1 kg súlyú csomagocskát kap - 375 000 tonnányi cuccal van megpakolva (nem számítva bele Télapót magát, aki szemmel láthatóan igencsak túlsúlyos és a szánnak a súlyát sem, ami szintén nem egy picinyke hópihényi.
Szóval, igen nehéz és húzós meló Mikulásnak lenni, na!
Stresszdecember
Ráfordultunk a decemberre! És ez az év végi időszak nem csak a közelgő családi szeretetünnepről, hanem egy munkaközösség életében a mikulásnapi kollegális ajándékozgatásokról, a vállalati műfenyők felállításáról, a karácsonyi céges vacsorameghívásokról, az elkötelezettségnövelőnek szánt, de sokszor inkább csak kényszeredett év végi vállalati parti-készülődésekről (és berugásokról...) is szól!
Kutatások bizonyítják - és minden dolgos-szorgos munkásember tapasztalhatja is - hogy ez az év legstresszesebb időszaka: megnövekszik a depressziós, szorongó, magukba forduló kollégák száma, ami hibázásokhoz, konfliktusokhoz, az egyéni és a szervezeti teljesítmény csökkenéséhez vezet(het). A karácsony közeledtével ugyanis nemcsak az év végi hajrá, a tervszámok teljesítésének kényszere, a megnövekvő zárási feladatok, vagy éppen a bértárgyalások nyomják rá a bélyegüket a munkaközösségre, hanem sokakban felerősödik a szociális elszigeteltség érzése és - nem utolsó sorban - az anyagiakkal kapcsolatos, illetve a felfokozott és túljáratott ünnepi készülődésből adódó stressz. Mindezt ráadásul csak fokozza a téli megbetegedések növekvő száma (amire 2021-ben például a pandémia is rátett jópár lapáttal), a testmozgás hiánya, no meg persze az év végi ünnepek előtti és alatti túlzott étel és alkoholfogyasztás… Ezen okoknál fogva a karácsony előtti 3-4 munkahét megfelelő kezelése az egyik legnagyobb humán fókuszú kihívás az évben!
Ebben az időszakban, a vezetőknek és a munkaközösség összes tagjának még fokozottabban kell figyelniük arra, hogy érzelmileg stabil, félelemmentes, támogató munkahelyi légkört alakítsanak ki: a kollégák érezzék biztonságban magukat, érzelmileg kapcsolódjanak, kapcsolódhassanak a munkatársaikhoz és a munkahelyükhöz, támaszkodhassanak, számíthassanak egymásra, a vezetőikre, érezzék, hogy bíznak bennük, foglalkoznak velük, odafigyelnek rájuk. Valahogy úgy lehet ezt jól csinálni, ahogy azt Feldmár András is javasolja (szabadon idézve):
"A legjobb vezetők/kollégák azok, akik ha csak leülnek melléd, te már jobban érzed magad!"
Ha másért nem, hát az üzleti és szervezeti sikeresség érdekében!
A hálaadó csütörtök után tradicionálisan jön a fekete péntek
Az egyik legnagyobb, világszerte pedig a legismertebb, tipikusan észak-amerikai ünnepet, a Hálaadást 1941 óta hivatalosan november negyedik csütörtökén tartják (bár magát a hála-adást tradicionálisan már 1621-től ünneplik). Az USA különböző pontjain élő rokonok, barátok ilyenkor felkerekednek, szó szerint milliószám kelnek útra és gyűlnek össze, hogy közösen adjanak hálát azért, amijük van.
Történik mindez, tehát, csütörtökön, és épp ezért az azt követő napra, vagyis a Hálaadást követő péntekre, azóta is egyre többen és többen kérnek maguknak szabadnapot, hogy az utazgatással és a közös családi vacsorával járó fáradalmakat kipihenjék. És - ha már dolgozniuk nem kell - az így összehozott, csütörtöktől kezdődő, egy szabad péntekkel kiegészített hosszú hétvégét vásárolgatással ütik agyon, elkezdvén a karácsonyi ajándékvásárlási dömpinget. Így vált egy fizetett szabadnap a fogyasztás szentségelt ünnepévé a munkás tömegek számára.
Egyébként november utolsó péntekét Black Friday néven 1966-ban egy
bélyeggyűjtéssel foglalkozó magazin említette először. Ők a philadelphiai rendőrséget
idézték, akik Fekete Péntekként aposztrofálták az utcákon uralkodó helyzetet: a
szabadságon lévő, vásárolni induló proletárok miatt a zsúfolt utcákon rengeteg
baleset és erőszakos esemény történt.
Persze, van másik magyarázat is, amelyet a Black Friday elnevezés negatív kicsengése miatt a kereskedelemben érintettek igyekeznek elhitetni. Szerintük ugyanis, amikor még kézzel könyveltek, piros számokkal írták a veszteséges, míg fekete tintával a nyereséges hónapokat. A Fekete Péntek név tehát arra utal - az eladásban érdekeltek szerint legalábbis - hogy ez az a nap, mikor a sokak számára veszteséges iskolakezdés utáni „piros” hónapok mérlege végre pozitív „feketébe” fordul. Azaz újból lehet - mert van megint miből - költeni...
HÍDMESTER: "félúton a mérnök és a karbantartó között"
1915. november 27-én adták vissza a forgalomnak, ahogy azt Az Est tudósítója is írta:
„Másodszor nyitották meg ma reggel Budapest híres szép hidját és nyolc óra harminc perckor már olyan élénk volt rajta a forgalom, mintha sohase zárták volna el.”
Ekkortól Széchenyi Lánchíd, és nem sima lánchíd, a Lánchíd.
